[Kraftwerk.HU] régi és új

[YoungOld]

Hi!

Sorry, kicsit hosszú leszek...
Az én véleményem, hogy úgy vannak most, mint George Lucas a 
Star Wars-szal. Jó-jó, kicsit lehet, hogy vicces párhuzam, 
de mégis: a star warst annak idején azért szerették meg 
legelőször, mert új volt, fantasztikus távlatokat nyitott 
meg, ahogyan a Kraftwerk is új hatásokkal gazdagította a 
zenei életet. Aztán a Star warst ma inkább nosztalgiából 
szeretik a régiek, hiszen az újaknak a 4-5-6. rész 
megmosolyogtató lenne (ahogyan sok mai arc is megkérdezi: 
miért hallgatod ezt, ez gagyi, gombnyomogatós zene). Az új 
epizódokkal Lucas nehéz lépés elé állt: most a régi 
rajongóknak feleljen meg, és a bevált recepteket 
alkalmazza, avagy az újaknak mondjon újat? Nyilván 
mindkettőt kell ötvözni. És ez iszonyú nehéz, mert a 4-5-6-
ot 1977, 80, és 83-ban forgatták, és sok idő telt el azóta. 
Mindkét tábornak (új és régi rajongók) meg kell felelni, de 
ez a két feltétel kiüti egymást, nem kompatibilisek (ezért 
is kaptak olyan kritikát az új epizódok, mint amilyet 
kaptak). Szerintem ugyanez a helyzet a Kraftwerkkel is. 
Régen azért szerették, mert egyedi, új hangzást produkált, 
még a komputer korszak előtt, ANALÓG cuccokkal, 
viszonylag "begyöpösödött" zenei kultúrában. Nézzük meg a 
mai világot: fantasztikus új hangzásokat lehet megálmodni, 
amiknek gyakorlatilag semmi nem szab határt. Jókat lehet 
csinálni, de már semmi újon nem tudunk ledöbbenni (lásd 
Aphex Twin fokozhatatlan (?) hangorgiái).
Egyszerűen van egy természetes görbe, ami ennyi évet nem 
(vagy nehezen) bír ki. Nem lehet 30-40-50 éven át 
ugyanolyan minőségű termékeket előállítani. Kevés zenekar 
marad aktív 30-35 éven át.
A Kraftwerk nem csak új hangzást adott, hanem meglökte a 
zenei világot, és az készségesen döcögött abba az irányba. 
Az alapvető különbség tehát szerintem a két kor között: az 
analóg volt, ez digitális. Akkor nagy teljesítmény volt 
összedobni új hangzást, egyszerre volt szükség nagy 
műszaki, szellemi és zenei képességekre. Ez a mai digitális 
világban jócskán leegyszerűsödött. Lehetnek zsenik és 
korszakalkotók az emberek, de már kevésbé figyelnek fel 
rájuk, mint anno. A mostani zenészek (főleg az elektronikus 
zenében) között kevesebb valóban zenei végzettségű embert 
találni.
Végül is az utolsó igazi Star Wars (1983) és az episode 1 
között nagyságrendileg annyi idő telt el, mint az electric 
cafe és 2002 között. Lehet, hogy hasonlítani fognak a 
kritikák a fent leírt szempontok alapján az episode I-II 
kritikáira?
Szerintetek?

Üdv
YoungOld