[Kraftwerk.HU] Casio cikk

[YoungOld]

Hali!

Itt egy cikk a Cas!o Samplesről, vegyétek, egyétek (bocs, 
lehet, hogy a sortörés miatt szétesik):

Hangpalota

Mi a közös Ákosban, a Kispál és a Borzban és a Másfélben? 
Semmi. De mindannyian kaptak egy-egy remekbe szabott 
remixet a Casio Samplestől. A fiatal, idén hároméves pécsi 
együttes végre elkészítette bemutatkozó albumát, amely az 
év egyik legbikább lemeze. S nem csak annak, aki a mai 
zenéket szereti.
A lemez ugyanis azonnal elröpít minket a múltba, a 
nyolcvanas évek elejére, a szintipop és a Kraftwerk 
világába. A Cutting Age megrendítő tisztelgés a titánok 
előtt, de tévedés volna azt gondolni, hogy itt holmi 
koppintásról van szó. Ellenkezőleg: a Casio Samples falhoz 
veri a régi anyagot, és a lehulló darabokból új hangpalotát 
épít. A saját látásmódja szerint. Úgy őrzi meg az eredeti 
művek szellemiségét, hogy közben hozzáteszi a sajátját. Ez 
szerves zenei fejlődés eredménye, körülbelül olyan szintű 
zenei nyelvújítás, mint annak idején a magyar népzenében a 
verbunkos. Kiverték a kardot a kurucok kezéből, most 
Casióval támadnak a szabad magyarok.
A Casio Samples okosan nem a mestereket követi, hanem azt, 
amit a mesterek követtek: a Kraftwerk minimálzenéjének 
szelleméhez hűen, egyszerű eszközökkel dolgoznak, 
bizonyítva, hogy az igazi gazdagság nem a technikai 
fölszereltségben rejlik. Hanem a tudatban.
Aki azt állítja, hogy az elektronikus tánczene hideg, az 
embertől eltávolodott világot takar, annak feltétlenül meg 
kell hallgatnia ezt a lemezt. A C. S. dalai ugyan a 
számítógép segítségével születtek, de ezt a zenét lélekből 
fonták. A CD legemelkedettebb felvétele, a Wintertour 
gyönyörű a capellával indul, valami különös mágia folytán 
valahol bent mélyen már ekkor hallod a basszust, ami meg is 
érkezik, hogy ezerrel beletorkolljon a Kraftwerk Computer 
World-jének kiforgatott elektro-duborgiájába. S az egész 
csak annyiban emlékeztet a klasszikus Kraftwerk-
hangdöfésre, amennyiben a gyermek mozdulata felrázza a 
nagyapa emlékét a szülői szívben. Ez a hallhatatlanság, az 
igazi öröklét. Minden dal üt, talán csak a Past Present 
Future sikerült gyengébbre: a bálnahangokra mixelt 
középkori francia trubadúrének egyszerűen nem működik. De 
hát olyan szépséghiba ez, mint egy egzotikus pillantású 
táncosnő gyönyörű fenekén az anyajegy. Nem azt kell nézni.

Lévay Tamás

Magyar Demokrata (6. Évf. 49. Szám, 2002. December 5. 58. 
oldal)

Üdv
YoungOld