Honlap » Koncertek » Madrid 2018 »
Powerplant beszámolója
Man - Nature - Technology
Március első hetében gondoltam egy nagyot (ritkán van, meg kell becsülni...) és megelőlegeztem magamnak ezt az alkalmat. A jegyárusítás már folyamatban volt, ennyire korán még nem kapkodták a jegyeket arrafelé. Gondoltam még azt is, összekötöm egy kis családi pihenéssel ezt a kiruccanást, így menjünk ketten anyával, 4-5 napos pihenés ránk fér. A jegyek meglepően olcsók voltak, ámde az odaút és a szállás már ugye ezt drágította. Mindegy, repülőt is intéztem, szállást a helyszínhez a közelben kerestem megfelelőt, kb 1,5km-re meg is lett, azt később foglaltam. És közben telt az idő. Közben volt egy koncertlátogatásom Zürichben, azt időközben improvizáltam, amúgy eltelt az idő gyorsan, már alig vártam ezt a néhány szabadnapot.
Június 23, szombat esti alkalom, indulás csütörtök délután. Repülőút picit hosszú már nekem, komfortzónámon kívül esik, de sebaj, nyaralunk. Mivel esti érkezés és a város másik felébe kell mennünk, taxit foglaltam néhány nappal korábban. Leszálláskor már hívott is a taxis, hogy merre vagyok már... csak kis késés volt, nem vészes. Kilépve valami iszonyat forró idő fogadott minket még. Üljünk be a taxiba! Mutattam a címet, jó, próbálja keresni. Semmi. Addig-addig, amíg az én google térképem magyarul nem irányította... Közben a spanyol telefonját is beállítottam: avagy kikapcsoltam a repülő üzemmódot, úgy talán lett volna adatkapcsolata. Nomost ahogy a telefont kezelte a barátunk, úgy is vezetett időnként, de félig becsukott szemmel (ugye a térképet is nézni kellett...) kibírtam, kötöttem biztosítást na... Végül csak kitett a szállodánál, csendes, nyugodt környéken. Így este 9 és a szobánkban is voltunk, és hűsölhettem. Másnap egy teljes napos séta következett, a várost bejártuk gyalog, magánjellegű programok... Nyilván a nap azzal kezdődött, hogy a helyszínt megtekintem. Ez egy botanikus kert és fesztivált rendeznek időnként, ami abból áll, hogy esténként más zenekar lép fel. Kellemes környezet, akkor még be is lehetett menni a kertbe, csak a színpad közvetlen közelében volt lezárás. Amúgy semmi különlegeset nem láttam, csak jó érzés volt ott sétálni, padon megpihenni és nézni a zöldet. Annyira jól sikerült az a nap, hogy mindkét lábamon óriás méretű vízhólyagok keletkeztek, már szinte az miatt izgultam a másnap miatt, vajon hogy bírom ki a sok állást. Másnap mikor célozzuk be az érkezést? 19:30-as kapunyitás, legyünk ott 6-ra! Picit késtünk, nem is lettünk elsők... de majdnem... néhány ismerős már bizony ott volt... a napsütésben... árnyék semmi... lehetetlen volt megmondani a hőmérsékletet... az biztos, hogy a hátamon legördülő izzadságcseppek számolását elengedtem, már csordogálás volt az... Beengedés előtt még a kordonokkal néhányszor variáltak, a sorrendünk a sorban annyiszor is változott... Majd jegyellenőrzés! Nekem persze valami fennakadás volt, gyors tisztázás után rohanás! Rohanás! Éééés... egy másik kordon a színpad körül... óóóóóhogy... És mikor engednek be? - kérdeztük - majd ha a hőmérséklet lecsökken, addig élvezzük a büfét, bárokat, lazuljunk - tanácsolták... én meg tanácsoltam volna valami nem szépet, főleg úgy, hogy elsőnek fogtam a kaput... Várakozás megint, a sor csak nőtt mögöttünk, elvoltunk, beszélgettünk, iszogattunk hűsítőket. Közben a színpadra be lehetett látni, árnyékolták magukat, ment a próba halkan. Az őrök megnyugtattak, ott előttem fogják kinyitni elsőnek a kordont. És kb 21:45 volt a második beengedés - rohanás persze, lassú vagyok, asszony nyilván nem tudja mi a dörgés, lemarad, de azért első sor megvan kissé jobb oldalt kettőnknek. Este 10-kor még 34 fok meleg volt... igen kemény. Időnként még vissza-vissza jöttek próbálni, gondolom még valami utolsó simítások, beállítások is zajlottak még. És bizony egyik „rég látott ismerősöm” le is intett nekem a színpadról, jó érzés volt. Érdekes volt látni, ahogy a táblagép alá valszeg jeget tesznek - szükség is volt rá, ha valóban az történt, képek készültek.
22:15-ös kezdés szerintem megvolt pontosan, még kissé világosban:
- Numbers / Computer World
- It's More Fun to Compute /Home Computer
- Computer Love
- The Man-Machine
- Spacelab
- The Model
- Neon Lights
- Autobahn
- Geiger Counter / Radioactivity
- Electric Café
- Tour De France / Prologue / Etape 1 / Chrono / Etape 2
- Trans Europe Express / Metal on Metal / Abzug
-----
- The Robots - robotok nélkül, nagyon jól sikerült, remek
-----
- Aérodynamik
- Planet of Visions
- Boing Boom Tschak / Techno Pop / Musique Non Stop
Két órás műsor. Elég keményen felbszta az agyam az első fele. De tényleg. A hangerő konkrétan olyan volt, hogy lehetett hallani a mögöttem levők beszélgetését. Továbbá annyi és olyan hibák voltak, amik megengedhetetlenek. Nyilván élő előadás, de a profik nem véthetnek ennyi és ilyen jellegű amatőr hibát. Persze benne volt az is, hogy túl közel álltunk, egy vonalban a fő első-oldalsó hangsugárzókkal, de amikor az asszony (aki csak néhány alkalmat látott eddig) is azt mondja, hogy bizony ez mintha nem lenne fajin, akkor elgondolkodok, vajon miért mentünk ketten 5000km-t ezért. Na jó, ha a színpadra sz.rnak és levonulnak, azt is megtapsolom, vagyok annyira fanatikus, csak néha kiakadok, most ez történt (illetve a 2 héttel korábbi Zürich koncert sem volt az igazi...). A robots teljesen korrekt volt viszont, onnantól a hangerő is magára talált aránylag és élvezhetővé vált. A hangulat jó volt, kellemes, baráti, rajongó közönség - sokat számít. Ennek is vége lett, kicsit keserű szájízzel ugyan, de nyilván örültem az alkalomnak, és mondjuk nem is ez volt a legrosszabb alkalom (csak a második, a legrosszabb az 2006 Gent volt...).
Vége után a tömeg egy része mintha maradt volna még a büféknél, mi átverekedtük magunkat a kijárat felé, ez lassú araszolást jelentett, kijutottunk. Gyorsan mentünk is a kijárathoz, lesvén vajon mikor bukkan fel a csapatszállító kisbusz... A kert hátsó kapuján vastag lánc nagy lakattal, itt bizony nehéz dolgunk lesz. Időközben több ismerős is odajött, de már az őrök jelezték, ne szedjük le a lakatott... Így fél órát beszélgetéssel töltöttünk. Egyik még fanatikusabb barátomnak elmondtam mi a bajom és mennyire mérges voltam. Csak legyintett rá, ez az élő műsor. De amikor a radioactivitynek nincs kórushangja? Az mennyire hiba? És nem is volt előző alkalommal sem, pedig az adja a szépségét. Élő előadás - továbbra is ezt kaptam... Na mindegy. És közben egy kisbusz szépen elillant megállás nélkül a közben kinyitott kapun. Ballaghattunk aludni. Mivel cipőt vettem fel, az előző nap keletkezett vízhólyagokat jobban bírtam, és csak szűk 8 órát kellett állva tölteni, szinte semmiség.
Másnap este hazautazás, addig városban csomagokkal csavargás.
Összességében nem bántam meg, nem bánhatom meg sosem amikor koncertre megyek... de volt már jobb is na. Következő alkalom - ekkor még úgy tudtam - a szomszéd Ausztriában lesz nekem, a határhoz közel.
2018. szeptember 10.
Powerplant
bt#klingklang_hu