Honlap » Koncertek » Praha 2004 »

Powerplant beszámolója

...gondoltam álmodtam, de...

Amint lehetett, szokásomhoz híven, beszereztem a jegyeket. Mivel szombati napra esett, ezért gond nem volt a szabadnapommal. Május 22. nagyon nehezen akart eljönni.

Találkozás reggel 5 órakor. Ehhez persze 4-kor indulás otthonról, felkelés előtte fél órával. Sutter remek autójával megérkezett, ketten mentünk. Előtte Youwinét meglátogattuk, aki roppant furcsa módon nem jött velünk - azóta remélem megbánta...

Az út elég eseménytelenül telt el. M1-ről korábban jöttünk le, kis városnézés, de még így is korán a határnál voltunk. Átkelés után matricavásárlás, pihizés. Csak az eső ne esett volna. Végig autópálya – semmi gond. Délben már elértük a város szélét. Onnan roppant nehéz és bonyolult volt minden. Sutter egyszer csak mondta: itt most befordulok. Megtette. Abban a pillanatban megállítottam és egy út melletti parkolóba álltunk. Akkor még nem tudtuk, hogy 1-2 száz méterre vagyunk a helyszíntől. Előtte ellenkező irányba sétáltunk (rosszul emlékeztem a térképre), de nem volt gond, mivel arra volt egy vasúti pályaudvar turistainformációval. Ott kaptam egy ott befirkált térképet és onnan már egyenes volt az út.

A kamion már ott parkolt, majdnem kipakolva. A dobozok (ládák) többségét is már behordták, de jó pár még kint maradt. A helyszín egy lakóház(?), alsó szinteken bevásárlóközpont. A rendezvényterem a felszín alatt helyezkedik el 3-4 emelt mélységben.(kicsit csalóka volt amikor az emeletről is fölfelé kellett lépcsőzni a kijárathoz).

Városnézés következett volna, ha nem őrjöngtünk volna az éhségtől... Tehát ebéd után következett a séta, ami kicsit hosszasra sikeredett. Részemről még mehettünk volna, de a fáradtság nagy úr. Az idő akkorra már nagyon szép volt, napsütés, kicsit hűvös. A belvárosban rengeteg turista, látványosság lényegében a belváros saját maga. Séta után beültünk egy kajáldába, ahol az egyik felszolgáló magyarul próbálta meg a szavakat mondani és kérdezte is. Itt kicsit feltankoltunk és visszamentünk az autóba, ahol egy órácskát pihentünk. Kereken 6 órára mentünk a bejárathoz. Kapunyitás 7 órakor. Kezdés 8-kor hivatalosan. Már 6 után kezdődött a próba. Fél 7-kor hirtelen valaki elsuhant mellettünk, hátulról csak egy hatalmas kopasz tarkót láttunk, felette sapkával, az öregúr kezében pedig bevásárlószatyrok.. Neki nincs próba??? Namindegy... Az előtérben biztonságiak tömege, így ajtónyitáskor ők jöttek ki ellenőrizni (persze engem ismét sikerült "ellenőrizni"). Helyfoglalással nem volt gond, Sutter előre lépcsőzött, első sor. Beálltam mögé a biztonság kedvéért. A színpad kézzel elérhető távolságra volt. Egy órás várakozás következett. És elkezdődött időben.

Számok listája:
- Meine Damen und Herren... ('aus Deutschland' kihagyva)
Piros ing, fekete nyakkendő, fekete öltöny...
- Die Mensch Maschine (elején függönyre rávetítve az árnyékuk, vörös alapszín)
- Expo 2000 (itt a KlingKlang 2002 mix is benne volt, már szokásosnak mondható)
- TdF (etapok jól összekeverve, már ezt a számot várom a legjobban)
- Vitamin (mindig egyre jobb...)
- Tour de France (a 83-as változat, kezdek vele megbékélni...)
- Autobahn (jó...)
- The Model (jó...)
- Neon Lights (jó...)
- Radioaktivity ('Radioaktivität' kimondva majd az egész szám angol, ez hiba, látszott rajtuk)
- Trans Europe Express (hmmm...)
Szünet. Visszatéréskor a régi villogó ledsor a nyakkendőn...
- Nummern / Computerwelt (hmmm...)
- HomeComputer (nagyszerű változat)
- Pocket Calculator (a második fele itt is nagyon táncosra sikeredett...)
Hosszabb szünet.
- The Robots (ehhh...)
Ismét szünet. Visszatérés a neonzöldcsíkosan világító búvárruhában, a többi megvilágítás neonkék, uv lámpák.
- Elektro Kardiogramm (hühhh...)
- Aero Dynamik (nyamnyam...)
- Music Non Stop (híjjjnye...)

A hangerő nagyon jó volt! Nagyon hangos végig, kiegyenlített. A vége felé már szinte fájt. Ezt szeretem... A közönség elég aktív volt az előzőekhez képest. Állóhelyen néhány csoportosulás ovációzott folyamatosan. Mindenki hangosan tapsolt, még ülőhelyesek is. Nagyon szép hangos taps volt. Nagyon nem kommunikáltak a közönséggel, néhány pillantás, de aztán semmi.
Mit is lehet még erről?
Menet közben a stáb egy tagja odajött a Sutter mellett álló fickóhoz és megnézte a fényképezőjét, majd elballagott. Mást nem tett...

A végén ismét fájdalmas volt a búcsúzás... Azonnal küldtek ki minket, szedték szét a színpadot. Mi fölmentünk az első emeleti erkélyre és onnan nézelődtünk egy rövidke ideig, majd beálltunk a lassan kifelé haladó sorba. Visszasiettünk az autóhoz és azonnal indultunk vissza. A 6 órás útban egy frankó 50 km-es eltévedés és 1 óra alvás is benne volt. Győr után picit kihagyott a cd lejátszó, akkor még Sutter legyintett rá... Akkor észrevettük, hogy az üzemenyag szintjelző vészesen leesett... persze annyi fogyasztás lehetetlen, csak lukas tartálynál fordulhat elő, mégha rengeteget zabál is... Majd ismét és ismét elment a cd lejátszó... na ekkor már nem legyintett, hanem lazán foghegyről közölte, hogy nincs töltés... innen picit necces volt az út... annyira, hogy meg is kellett állni, mert egy szikra sem nagyon akart kibuggyanni ott, ahol kellett volna... Ékszíjakat megnéztem, voltak... esetleg csúsztak, fesz.szab.? nem értek hozzá. Ahogyan álltunk, kezdett javulgatni a rendszer... Így az 1-es úton haladva tovább, megállással ("töltés") lehetett lassan haladni. Mivel alapjáraton "töltött" ezért az összes lejtőt, piros lámpát kihasználva jutottunk el Budakeszi tetejére (arra közelebb Sutternek hazamenni) ahonnan busszal jöttem már le a szomszédos fővárosba... Hogy ez miért érdekes? Mert odafelé is előfordulhatott volna... vagy éppen rögtön visszaindulásnál. Pontosan ezért kell elindulni jóval korábban. Valamikor reggel 9 órára értem haza 30 óra ébrenlét után (és aznap nem aludtam de az már annyira sem lényeg...)

Szintén tökéletes volt. Kis előadóban, nagy hanggal, közel játszottak. Nagy élmény. 

2004. május 28.
Powerplant
bt#kraftwerk_hu