Honlap » Koncertek » Torino 2017 »
Powerplant beszámolója
3-D The Catalogue 12345678
Január óta zsebemben volt már a július 1-re szóló düsseldorfi jegyem, éppen készülődtünk az antwerpeni 4 napra, amikor bevillant ennek a torinói nyolcasnak a híre. Soha ennyire lelkiismeret-furdalásom még nem volt (persze-persze...), szinte azonnal dönteni kellett, nagy nehezen vettem rá magam (uhhh... hogy bírok ilyet leírni...), tényleg, túlzásnak tartottam már. Ámde május 13-án szombaton, közeledett már a 10:00 és kezdődött a jegyárusítás. Jó, döntöttem, regisztráltam, beszereztem a jegyeket. Kissé nehézkesen ment, egyesével vettem, így nem sikerült már mindig az első sorokba kapni, persze a legtávolabbi, 8-ik sor sem rossz annyira... Aztán telt az idő. Közben szállást foglaltam, kerestem az olcsót, autóval könnyen megközelíthetőt parkolóval és nem a belvárosban. Ismét telt az idő. Az autó, amivel mentem volna, nyár végén picit karcos lett, kukában landolt, de végül kaptam egy picike két személyes takarékos szöcskét, amivel várhattam az indulást.
1200km pontosan kaputól kapuig, laza 12 óra, de pihenők is szükségesek. Szállásra jó érkezni akkor, amikortól a szoba elfoglalható, legyen idő pihenésre, meg bármi apró baj van, legyen annak megoldására is idő. Induljak hajnalban, amikorra úgysem tudom kipihenni magam? Áááá, este munka után hajrá! Az, este 8-kor indultam is (november 3, péntek). Nos... Nagykanizsa lehajtónál ébredtem, és nem az elsőnél, ahol szerettem volta eredetileg letérni (kényelmes tankolás, vásárlás az útra), hanem a másodiknál és hozzászokva az automata váltóhoz, a manuál autóval lefulladva bambultam a lehajtó utáni kereszteződésben. Akkor már ott hosszabb pihenőt kellett tartani tornával, de optimistán tekintettem az éjszaka elé. Nem is volt gond igazából, főleg a szlovén dombok között a sűrű köd ébren tartott. Verona magasságában álltam meg először egy rövid reggelire, majd tovább és Torino előtt fél órányival álltam meg ismét reggelizni. Nagyon korán értem oda, de amúgy három megállással mentem nyugodt 110-es tempóban. Reggel 9-re értem a szállás elé. Szobát majd délután 2. Előbb nem? Nem. Kabbe. Tényleg nem? Tényleg. Tényleg kabbe. Biztos tudtam a kocsiban aludni. Időnként séta, majd alváspróbálkozás. 2-kor már az ajtó zárat alig láttam, de bejutottam a szobámba. Kicsi, de legalább nem nagy és hideg. Azonnal a zuhanyzóba szorultam be (ugye szép fürdőszoba, de legalább ultraszűk) és alvásra ismét nem maradt idő. Nézzük a helyszínt merre, hogy jutok oda. Indulás délután fél 5 körül és gyalog. Kocsit a szállás udvarára bekonzerváltam, a torinói forgatagban ugyan nem vezetek és szükség is van mozgásra. Mozgás, ja... 70 perc gyaloglás, kellemes volt.
A helyszín egy régi vasúti szerelőcsarnok, átalakítva galéria, meg tkömtudja minek és előadó is van benne. Ülős koncert, tolongás nincs az elején. Az első alkalommal nyilván korán értem oda, elsők között mentem be 1 órával korábban, a szokásos várakozást ismerősökkel való csevegés, de inkább bambulás a levegőbe mutatvánnyal töltöttem el. Jegyeket lehetett még venni akkor a hátsó sorokba. A szombati és vasárnapi előadások teltházasak voltak, a hétfő és kedd második alkalmakkor viszont nem volt teltház, de nem hiányoztak vészesen persze.
Számok sorrendje, kezdésnek mindig: Numbers / Computerworld, Homecomuter / It's More Fun to Compute, Computerlove, majd az aktuális albumnak számai keverve a többi 'töltelékkel', a vége mindig a Boing Boom Tschak / Techno Pop / Music Non Stop egyveleg. Nomost ez nyolcszor. Négy napig. Szeretem. Tökéletes ez a sűrűség. Napi nettó 4 óra. A színpad közel volt is meg nem is, a székek szűkek is voltak, meg nem is, avagy volt már rosszabb is meg nem is. Képek. Élő előadás, időnként hibákkal, nézőpont kérdése, hogy az rossz vagy nem. Számomra korrekt volt. Jó kedélyű koncertek voltak, a közönség is élvezte, a kis létszám miatt főleg ugye a komolyabb rajongók jöttek össze. Amúgy egy Kraftwerk koncert elmesélve körülbelül olyan, mint a dgásról olvasni.* Ugye ennyi elég is erről. 2017-ik év májusában komplett koncertanyag jelent meg hivatalosan, sokat nem zavart be annak ismerete, ráadásul picit mindig újítanak az előadáson. Képek.
Naponta délután 5-től hajnali 2-3-ig megvolt ez a programom. Hétfőn és kedden reggel 8-kor legkésőbb már a laptopnál ültem és meló, frankón összejött, konkrétan ebédelni sem volt időm csak valami gyors harapnivalóra délutánonként. Alig lettem kimerült a végére, de ugye ezt választottam... Szerdán meg már reggel korán, 7-kor kelni kellett, reggeli után rövid bevásárlás a sarki kisboltban, majd indulás haza kb 9-10 között. Szép napsütéses idő volt hazafelé, olaszban szinte gyér forgalommal, este 10-re haza is értem egy tankolásos pihenéssel.
Nem bántam meg, ez is óriási élmény volt, nagy dózist kaptam az arcomba. Nyilván mindig kevés... és ami a legszebb volt, már akkor megvolt néhány jegyem a következő évre, köztük a már nagyon várt hazai koncertre is...
2017. december 30.
Powerplant
bt#klingklang_hu
(* YouiWine örök érvényű mondását mindig le fogom írni ezentúl)