Honlap » Koncertek » Zürich 2018 »

Powerplant beszámolója

Trans Europa Express

Jegyeim megvoltak már későbbi 2 alkalomra is, amikor gondoltam egy nagyot (vagy kicsit, nézőpont kérdése), hétvégére esik, oda-vissza sima, munkából nem esek ki (noha normális pihenés már roppant módon rámfért...), miért ne menjek, jegy éppen kapható volt, jegy éppen mocsokdrágán kapható volt, kártyával nem tudtam kifizetni, de már csak azért is elutaltam aranyáron a jegy árát, avagy intéztem... Az utazás módjáról is dönteni kellett, nem akart jönni velem senki, maradt a repülő. Szállás nélkül, kibírom. És hamar eljött az idő. Illetve, a megelőző hétvége, amikor is észrevettem magamon, miszerint elég nehezen bírnám ki fürdés nélkül 24 órát nyáron. Így gyorsan szállást is foglaltam, központban a vasúti pályaudvar mellett és a helyszíntől 400 méterre, egyben fizettem is, sőt érkezés előtti napon még levontak biztosítékot. Ezzel ez az utam nem (sem) került be a gazdaságos kiruccanások közé. De hajrá előre!

Szombati koncert Zürich közepén. Indulás szombat reggel. A gép 9:40-kor indult, ennek megfelelően próbáltam időben kiérni a reptérre. Persze ellenőrzéskor végeláthatatlan sor, ott el is ment az idő. Közben a nadrágszíjam csatja eltört... a következő napon az izzadtság megtartotta a szerencsére enyhén rugalmas farmeromat... mindegy, érjek oda, ennél nagyobb baj ne legyen... Ablak melletti foglalásomat benéztem, sikeresen középre szólt a jegyem, még jó, hogy tágas volt a hely, na odaértem menetrend szerint. Nomost ott még nem voltam így ebben a formában, el kell jutnom a fő vasúti pályaudvarra. Jegyet venni is csak pénztárnál tudtam a teljes helyismeret hiánya miatt, és mire felmertem szállni egy vonatra, a sorban állásokkal együtt 1,5 óra el is ment. Leszálltam vonatról, a szállás keresésére indultam egy használati utasítással a kezemben. A címet nehezen megtaláltam, de gőzöm sem volt mint hogy tegyek, nem értettem a leírást, nem láttam hogyan kellene megszereznem a kulcsot. Ahogy tébláboltam, éppen mentem volna be a közeli kocsmába információért, hirtelen ott termett a kulcs egy ablak rácsára felrakva egy számzáras lakatban bezárva... Trükkös volt, meg akkor rejtette el a gazdája éppen, amikor ott járkáltam fel-alá... Mint utólag kiderült számomra, egy magánlakásról volt szó, egy garzonról. És persze légvonalba 50 méterre a perontól, ahol leszálltam a vonatról, ez +1 óráig tartott mire a lakásba bejutottam. Végre. Gyorsan kaját kellett szerezni, pont a lakás alatt volt egy aluljáró, ami a vasútállomásra vezetett és ott a remek gyorskajáldák kiszolgáltak. Majd a szociális igények kielégítése után lepihentem, gyenge ventillátor fuvallatban élveztem az állomásról átszűrődő zajt egészen 17:30-ig. Kapunyitás 18:00. 5 perc gyaloglásra a helyszín, úgy is volt. Néhány ismerős már ott volt, de amúgy elsők között értem oda. A beengedés pontos. Rohanás. Egy családnak sikerült középen helyet foglalni a korlátnál, a francba. Így enyhe bal oldalt állhattam legelőre. Mindezt szinte 6-kor a 9-es kezdésre... sőt még a nap is odatűzött vagy 1 óra hosszat, legalább a nadrágomat tartotta valami, ugye az izzadtság... Nagyon lassan akartak gyűlni az emberek, sőt kezdés előtt fél órával sem álltak még fel. Szerintem a több büfének volt az köszönhető, ahol sokféle ital és étel volt kapható, amolyan fesztiváljelleget adva az egésznek. Mondjuk fesztivál volt, de a közönséget tekintve szerényebb kivitel.

Azért elkezdődött, pontban 21:00 és még bőven világosban:

- Nummern / Computerwelt
- It's More Fun to Compute / Heimcomputer
- Computer Liebe
- Die Mensch-Maschine
- Spacelab
- Das Modell
- Trans Europa Express / Metall auf Metall / Abzug
- Franz Schubert / Endlos Endlos / Europa Endlos
- Spiegelsaal
- Schaufensterpuppen
- Autobahn
- Geigerzähler / Radioaktivität - a kórushangot miért kell ennyire elrontani, nem értem, nem az első eset h alig szól...
- Tour De France / Prologue / Etape 1 / Chrono / Etape 2
-----
- Die Roboter - szrul indul az eleje, hang nélkül, majd a második fele valami kavarás, túlzott már, a kedvenc számom kezd csalódássá válni (jó mindegyik szám a kedvencem...)
-----
- Planet der Visionen
- Boing Boom Tschak / Techno Pop / Musique Non Stop

Két óra hossza. Talán néhány percecskével rövidebb.

A koncert alcíme: Trans Europa Express. Ez a Unique Moments nevezetű fesztivál, ahol a fellépő együttesek egy jelentősebb albumukat adják elő. Itt most a TEE lett az. Pazar téma, mondjuk a többi is jó lett volna nyilván...

Itt ezen az alkalmon kezdtem rádöbbeni, hogy ezek egyre szrabb és amatőrebb hangosítási hibákat ejtenek. De tényleg. Mondhatni szerencsére nem értek más dolgokhoz, nem értek hozzá, hogy miféle hangszereket használnak, hogyan használják stb. De ha nem hallom, mert szr a hangosítás, ha szr az előadás, mert éppen nem jönnek ki bizonyos hangok amiknek ott kellene lenniük... Totál amatőr hibák ezek. Egy falusi kocsmai zenekar nem vét ilyeneket. Ha nincs hang azt mire véljem? És ez rendszeres. Aki először, vagy ritkán látja őket, na bumm, de nekem már azért idegesítő, hogy ugyan azok a fszságok ismétlődnek. Az biztos, hogy legelöl állva nem lehet annyira jó a hangsugárzók mellett és mögött, mint hátrébb, ahol is ezek ránk "látnak".

Amit viszont fontos megjegyezni az előző bekezdéshez, ellensúlyozván azt: tökéletes előadásban meg tudom hallgatni otthon is, az élő előadás pedig mindig más és más, még ha hibás is, egyedi és megismételhetetlen. És ezen dolgok között őrlődök...

Érdekes volt a világosban kezdés, éppen a nap nem sütött be, és a vetítést komolyabban nem zavarta. Szép környezet, szép időjárás, a körítés remek volt. Jó hangulat. Később a lámpafényre jöttek tömegével a rovarok, de nem a közönség volt ugye megvilágítva... legyezgették magukat, fújkálták maguk előtt a munkaállomásaikat...

Ennek is vége lett. Kis nézelődés, beszélgetés után léptem ki a tömegből és nagy léptekkel haladtam a kijárat felé, irány a szállás, volt 4-5 órám az ébresztőig, pihenni kellene, a gép relatív korán indul, ill időben ki kell érni a reptérre. Aludtam volna, csak az ablak alatt valami félelmetes ricsajjal "buliztak" éppen addig, amíg nem kellett kelnem... remek... alig szunyókáltam valamit... dupla kávé után indulás a vasútállomásra az első vonathoz. A lakás kulcsát sikeresen elrejtettem az utcán lődörgő zombik között. Forgalom nem sok volt, eseménymentes hazaérkezés után azonnal rohantam nadrágszíjat venni a vásárba... Következő alkalom 2 hét múlva a spanyol fővárosban.

Tehát ismét: tökéletes előadásban meg tudom hallgatni otthon is, az élő előadás pedig mindig más és más, még ha hibás is, egyedi és megismételhetetlen.

2018. június 28.
Powerplant
bt#klingklang_hu