Honlap » Sajtó » Cikkek, írások 2004-ben »
Üdvözlet a gépnek
A Kraftwerk megmutatja az elektropop figuráknak, hogyan kell ezt csinálni.
Toronto Sun - Kraftwerk
Ricoh Csarnok, Toronto
2004. április 24.
/ Mary Dickie /
TORONTO - Harminc évvel ezelőtt a Kraftwerk elkezdte tanítani a világot, hogyan kell elektronikus popzenét készíteni. Azóta gyakorlatilag minden zenész, aki szintetizátort, lemezjátszót, vocodert, dobgépet, billentyűzetet vagy számítógépet használ, legalább egy "köszönöm"-mel tartozik nekik. Most az útmutató, szellemes és brilliáns német quartet visszatér, hogy megtanítsa mindenkinek, hogyan kell előadni egy show-t.
Hála az égnek! Az élő elektronikus zenével az a legnagyobb probléma, hogy
szinte semmi nem annyira unalmas, mint nézni egy fazont a színpadon, aki
egy laptopot bámul, bár nagyon kevés elektronikus zenész törődik ezzel. Ám
a Kraftwerk zsenik elfújják ezt a képet, ahogy előbukkannak a függöny
mögül a The Man Machine dallamára.
Először is négy pasas állt a színpadon, azonos fekete öltönybe és piros
ingbe öltözve, és négy, precízen sorba állított egyforma laptopot bámulva.
Jobbára kopasz fejük drámaian megvilágítva, hogy elüssön a hátuk mögött
lévő vászon élénk színű vetítésétől.
Ahogy nagylelkűen szinte összes slágerüket eljátszották a hálás
közönségnek - a jellemző rezzenetlen ürességgel és azon kívül kevés
mozgással, hogy a lábukkal furcsán ütik a ritmust - a vetítések változnak.
Néha intenzív színű tömbök, vagy csak a négy, helyén álló ember-gép
árnyéka. Néha rezgő hullámok vagy szellemesen animált grafikák hipnotizáló
képe, mint a Pocket Calculator-nál és a Computer World-nél.
Más hátterek szó szerint a dalok témáját fejezik ki, mint a híres
kerékpárverseny klasszikus filmanyaga, amely az 1983-as Tour De France
dalt, valamint annak tavalyi újraélesztését, a Tour De France
Soundtracks-t kíséri, vagy az ötvenes évek modelljeinek képei a The
Model-nél, autópályás filmanyag az Autobahn-nál, vonatok a Trans Europe
Express-nél és pompásan hulló kapszulák a Vitaminnál. De akár retrók, akár
futurisztikusak, gyakran szellemesek, és mindig kápráztatóak.
Amikor a függöny szétnyílt a ráadáshoz, négy robot volt a zenekartagok
helyére állítva, melyeket fém lábak tartottak, zavarbaejtően élethű
fejekkel, és fel-lemozgó karokkal. Természetesen a The Robots volt az, a
zenekar egyik legtartósabb dala.
De ez még nem minden - a következő ráadásnál őrült ruhákban jelentek meg,
keresztül-kasul világító zöld csíkokkal, melyek kápráztatóan játszottak a
mögöttük lévő képernyő hullámzó zöld csíkjaival. Az Elektro Kardiogram és
legújabb daluk, az Aero Dynamik után a zenekar egyenként elhagyta a
színpadot, miközben az utolsó szám, a találóan elnevezett Music Non Stop
elhalkult. Illő befejezése volt a látványos show-nak.
eredeti: http://www.canoe.ca; http://www.torontosun.com
fordította [PJ] Júlia