Honlap » Sajtó » Cikkek, írások 2005-ben »

Kraftwerk: Elektro úttörők

2005. május 26.

A Kraftwerk koncerteken akkor következik a legnagyobb éljenzés, amikor Ralf Hütter énekes - még ha olyan kicsit is - ritmusra mozgatja a fejét. Ő és a Kraftwerk másik három német embere majdnem teljesen mozdulatlanok gondosan kidolgozott számítógépállványaik mögött, így még egy felhúzott szemöldök is olyan hatással van, mint amikor Springsteen térden csúszott át a színpadon.

"A zenénk miatt van, mert érzékeny elektronikus eszközeink vannak," mondja Hütter telefonon Londonból. "Nem ugrálhatunk össze-vissza, különben kihagyjuk a következő gombot vagy a következő fadert." "Ön sem szeretné, ha az orvosa össze-vissza ugrálna, mikor operálja," folytatja. "Ez ugyanaz az intenzitás. Szerintem mostanában, hogy számítógépek vannak mindenütt, az emberek megértik ezt."

Mindig kicsit nehéz volt megérteni a Kraftwerket, aki szerdán a Hammerstein Ballroomban lép fel Manhattanben, - a belső működést legalábbis, nem a szuper-fülbemászó táncdalokat, mint a "Trans-Europe Express" és a "The Model".

Hütter és Florian Schneider-Esleban - akit Hütter "Florian barátom"-nak vagy "Florian társam"-nak hív - a düsseldorfi konzervatóriumon tanultak klasszikus zenét a 70-es évek elején, amikor megépítették a Kling-Klang Stúdiót, és megragadták a lélek és gép közötti metszéspontot.

Az Erasure-ök, Nitzer Ebb-ek, Moby-k és Prodigy-k azóta eltelt 35 éve után az erősen komputerizált tánczene elképzelése már nem tűnik radikálisnak. De akkoriban szinte senki nem csinálta, és az olyan Kraftwerk albumok, mint az 1974-es "Autobahn", az 1977-es "Trans-Europe Express" és az 1978-as "The Man-Machine", elsőként kombináltak hipnotikus, szinte monoton elektronikus ritmusokat csilingelő dallamokkal, és legyőzték a tánczenei ritmusokat. A zenekar korai albumai slágerek voltak, és David Bowie rocker és Afrika Bambaataa rapper hamar rajongónak vallották magukat. Az elektronikus zene két generációja követte őket.

A zenekar időközben egyre visszavonultabbá vált, és a 90-es években szinte teljesen abbahagyta a turnézást. De nem szívesen. "A 70-es években a felszerelés nagyon törékeny volt, és soha nem volt megfelelő a lemez színvonalához - mindez az analóg cucc és a kábelek és a hőmérséklet. Mindezek a műszaki problémák," mondja Hütter, 59. "A 80-as években lehetetlen volt számunkra azzal a színvonallal turnézni, ahogy mi akartuk."

Természetesen a számítógépek felzárkóztak, egész szoba méretűről laptoppá zsugorodva, és a 90-es évektől a Kraftwerk koncerteket adott az egész világon. A zenekar tavaly nyáron a szupermenő Coachella fesztiválon lépett fel, Los Angeles mellett, (szokás szerint) robot hasonmásokat programozva, hogy a "The Robots" alatt szerepeljenek. "Most benne van laptopjainkban, és tudunk repülni," mondja Hütter. "Nagyon örülünk, és minden nagyon jól működik. A 70-ből csak egy számítógép esett ki - Norvégiában, ahol nagyon hideg volt."

17 év távollét után pár évvel ezelőtt a Kraftwerk megint elkezdett új dalokat felvenni, kiadva a 2003-as CD-t, a "Tour de France Soundtracks"-t, amely úgy fogta meg a kerékpározást, ahogy az "Autobahn" valamikor az Európa legnagyobb és leghíresebb autópályáján száguldó autókat. Épp az album befejezése előtt autóval és helikopterrel végigkövették a kerékpárverseny párizsi szakaszát, első kézből tanulmányozva a hangokat és érzéseket. És június elején a zenekar ki fogja adni a "Minimum-Maximum"-ot, egy karrierre visszatekintő CD-t.

"Volt egy látomásunk egyfajta elektronikus zenei Volkswagenről. És ez most valóság," mondja Hütter. "Kína kivételével a világ minden részén voltunk, és mindenhol van elektronikus irányzat. Így egy nagyon kreatív energia áramlik. Mindenki csatlakoztatva van."
(Steve Knopper független író)

eredeti: http://www.nynewsday.com

fordította [PJ] Júlia