Honlap » Sajtó » Cikkek, írások 2005-ben »

Fejlődésben a Werk

Írta: Stephen Dalton
2005. június 19.

Évekig tartó lelassulás után a Kraftwerk, a német techno úttörők zenekara visszatért egy új albummal, egy világturnéval és egy ritka elhatározással, hogy beszél egy újságíróval. Stephen Dalton elfoglalta helyét Ralf Hütter mester lábai előtt, és köszönetet mondott.

A poptörténelemben kevés zenekar annyira titokzatos, nehezen megfogható és őrjítően különc, mint a Kraftwerk. De kevés zenekar is marad ennyire tartósan befolyásos. A techno szürke halántékú keresztapáinak dalait még 2005-ben, két évtizednyi minimális aktivitás után is felhasználta a Coldplay és a U2, a bolygó legnagyobb rockeseménye.

Időközben a Beck-től Kylie-ig mindenki folyamatosan igényt tart az elektronikus Beatles-re mint ihletre.

2004-ben a Kraftwerk 12 év óta először turnézott a világban. 2003-as visszatérő albumuk, a Tour de France Soundtracks előtt ezek az úgynevezett 'zenei munkások' több mint egy évtizedig téli álmot aludtak, csupán egy maroknyi show-t adtak az 1990-es évek eleje óta. Még a legkeményebb rajongók is attól tartottak, hogy az ipari népzene düsseldorfi alapító atyjai legfeljebb úgy fognak szólni, mint valami nosztalgikus újdonság.

De leesett állú eufória volt a reakció szinte mindenki részéről, aki tanúja volt audiovizuális látványosságuknak annak minden kecses, szellemes és az érzékeket elárasztó pompájával együtt. Londontól Ljubljanáig, Moszkvától Mexico City-ig tizenéves technorajongók és idősödő műértők egyesültek izgatott jóváhagyásban.

A Kraftwerk interjúk rendkívül ritkák. 1970-es virágkoruk óta módszeresen kerülve a médiakitettséget, elszigetelték magukat legendás Kling Klang stúdiójukban. De miközben egy elegáns szállodában pihen a franciaországi Rennes városában, a zenekar társalapítója és nyilvános szócsöve, Ralf Hütter beszédesnek és vidámnak tűnik.

Hütterből, az ötvenes évei végén járó elegáns és professzoros figurából különösen régi európai elegancia árad, ami bőrkötésű könyvekről és tölgyfaborítású báltermekről mesél. Felélénkül, amikor a Tour de France legkeményebb etapjainak végigkerékpározásáról beszél, ami mind a négy zenekari tag szenvedélye. Kínosan udvarias a Talk-kal, a Kraftwerk Computer Love című számának furcsa, félig leplezett verziójával kapcsolatban is, amely az új, X & Y című Coldplay albumon jelenik meg.

Mások zenéjének hallgatása általában nem elfogadott Kraftwerk tevékenység. 'Nem igazán', mondja Hütter száraz mosollyal. 'A csendet hallgatjuk és a zenekészítésre összpontosítunk. De e turnén természetesen sok hajnali underground klubba mentünk el. A dél-afrikai techno vibrálás érdekes számunkra. De otthon nem, én nem is aktiváltam hangrendszeremet.'

Otthonán kívül a Kraftwerket széles körben abszolút tipikus németnek tartják. Az összeillő egyenruhák és a nevetségesen mesterkélt elegancia iránti komikus szeretetük még olyan vádakhoz is vezetett, hogy a fasizmussal kacérkodnak, ami érthető módon bosszantja Hüttert. 'Ez a rossz televízió-műsorok nézéséből ered', jegyzi meg ingerülten. 'Még mindig fennáll, hogy amikor egy német focicsapat Franciaországba megy, páncélosokról beszélnek. Nonszensz. Ez csak propaganda.'

A Kraftwerk politikai gyökerei valójában az 1960-as évek végének kultúraellenes felfordulásában találhatóak. Hütter 1968-ban a Düsseldorfi Konzervatóriumon, egy improvizált zenei kurzuson találkozott zenei partnerével, Florian Esleben-Schneiderrel. Ők ketten azóta is elválaszthatatlanok, Hütter házassághoz hasonlítja kapcsolatukat. 'Mr. Kling és Mr. Klang', mondja mosolyogva.

Az akkor hosszú hajat és bőrnadrágot viselő Hütter és Schneider bohém művészekkel keveredett és visszautasította klasszikus oktatását. 'Zongoratanításból jövünk, ahol a zene le van kottázva, amit le kell játszani', emlékszik vissza Hütter. 'Egy nap felébredünk, és ezt mondjuk: 'Üres oldalakat akarok! Nem olvasni, hanem írni akarok!' Így aztán megpróbáltunk mindent elfelejteni, amit addig tudtunk. Nagy bulikra emlékszem, öt-hat óra, repertoár nélkül. Sok minden lehetséges volt.'

Ahogy az improvizált rocktól az elektronikus minimalizmus felé fejlődtek, Hütter és Schneider felvett egy pléhpofájú anti-imázst, amelyet részben a tekintélyromboló brit művészeti duó, Gilbert and George ihletett.

'Közel álltunk a düsseldorfi vizuális művészeti környezethez', bólint Hütter. 'Ez is nagyon fontos a Kraftwerk számára, a festmények illetve hangképek miatt audiovizuális zene volt. Tulajdonképpen látni lehet a zenénket. Mára pedig ez valósággá vált.'

A duó 1970-ben egy Düsseldorf belvárosában bérelt raktárban megalapította saját stúdióját, a Kling Klangot. 'Anyahajóvá, laboratóriummá, főhadiszállássá vált, ahol összeállítottuk munkánkat'. Itt született a Kraftwerk, amely 'erőművet' jelent.

Hütter megerősíti, hogy a stúdiónak nincs nyilvános bejárata, postaládája illetve telefonja sem. 'Vannak bizonyos számaink, amelyeken kommunikálni lehet velünk, de ha a stúdióban vagyunk, akkor csak dolgozunk.'

A számítógépek mögött elhelyezett négy érzéketlen robotgépből álló klasszikus Kraftwerk imázs 1974-ből származik, amikor csatlakozott Wolfgang Flür és Karl Bartos, ütős. Emil Schult, aki rendszeres munkatárs volt a szöveg és a grafika terén, szintén közreműködött az Autobahn-on, egy innovatív autós hangkollázson, amely a zenekart valószínűtlenül a sikerlisták sztárjává tette az Atlanti-óceán mindkét partján. Az érthető pop- és avantgárd zene e tréfás keveréke hajtotta a Kraftwerket 1975 elején három hónapig Amerikán át.

Az 1970-es évek vége bőséges termékeny időszak volt a Kraftwerk számára, mivel szupersztár rajongókat szereztek örök klasszikus albumtrilógiájukkal, a Radio-Activity-vel, a Trans Europe Express-szel és a The Man Machine-nel. David Bowie a zenekar legzajosabb nyilvános szurkolójává vált. Michael Jackson még fel is rendelte Hüttert New York-ba, hogy egy esetleges együttműködésről tárgyaljanak, amit a Kraftwerk feje visszautasított. 'Nagyon autonóm, kicsi, független egység vagyunk', vonja meg a vállát. 'Nem vagyunk túl jók az együttműködésben.'

Wolfgang Flür, a Kraftwerkből az 1990-es években kilépő tag kissé zűrzavaros memoárja, az 'I Was A Robot' című könyve szerint ez volt a rajongók és pornóban gazdag orgiák ideje is Schneider szülői házában. Korábbi kollégái bírósági tiltó végzést léptettek életbe az öt évvel ezelőtt megjelent könyv ellen.

'Ez az ember elmebeteg', mondja Hütter homlokráncolva. 'Egomániás.' Flürt kremli stílusban kiírták a Kraftwerk történelméből. Óvakodj a kigúnyolt zenei munkatárs haragjától!

De ahogy a zenekar az 1980-as évek elején egyre visszavonultabbá vált, befolyásuk egyre nőtt. A New Order, a Pet Shop Boys, a Depeche Mode és még Madonna is kölcsönzött eredeti popvázlatukból. Időközben a hiphop és a techno korai úttörői a Kraftwerk robotszerű ritmusaira építették újszerű hangzásukat New York-tól Chicagóig és Detroitig. Intellektuális németek egy kvartettje szinte véletlenül a belvárosi Amerika egy sor zenei forradalmának bábájává vált, miközben maga az embergép az 1980-as évek nagy részében hallgatásba zuhant.

Sötét pletykák töltötték be a Kling Klang süketítő csendjét, az egyik azt állította, Hütter kisebb szívinfarktust kapott. Nem igaz, bizonygatja ő, viszont koponyatörést szenvedett egy kerékpárbalesetben 1983-ban. 'Elestem a biciklimmel és aznap nem viseltem bukósisakot', mondja. 'Egy hétig kórházban kellett maradnom, hogy meggyógyuljak.'

Amikor a Kraftwerk végül 1991-ben újra a felbukkant klubbarát remix albumával, a The Mix-szel, a régi stúdiómérnök Fritz Hilpert és Henning Schmitz váltotta fel Flürt és Bartost, aki az inaktivitás miatt végül elvesztette türelmét, és kilépett, hogy létrehozza saját zenekarát. 'Olyan, mintha itt lenne egy Jumbo Jet a kertemben, és soha nem szállna fel', mondta Bartos.

Ezután a fantasztikus kvartett ismét hallgatásba zuhant. Egy maréknyi ritka élő fellépésen (ideértve a Big Day Out show-kat 2002-ben Ausztráliában) kívül a Kling Klang több mint egy évtizedig nem mozdult a digitális szendergésből.

Hütter mindig is szerette zenekarát zenei munkásokként, a német hatékonyság robotszerű mintáiként jellemezni. 'Feltaláltuk a 168 órás hetet a Kraftwerk számára', mondja nyílt arckifejezéssel. Valójában azonban ők a történelem egyik legkevésbé termékeny zenekara. Saját maximalizmusuk rabjai, zenei termékük egy csigát is megszégyenítene. Hütter azonban dühbe gurul az olyan felvetésektől, hogy a technopop Csipkerózsikái kibújnak kreatív kötelességeik alól.

'Nincs négyéves tervünk. Ezt kipróbálták Kelet-Németországban, de a fal már leomlott.'

Természetfeletti nyugodt külsejük alatt a Kraftwerk tagjai nyilvánvalóan vérszomjas bolsevik banda. Nem tűrhetik a hülyéket, a kíváncsiskodó újságírókat és a lázongó korábbi tagokat. Rendelkeznek saját felvételeiktulajdonjogával és engedélyezik azokat, így saját különc időbeosztásuk szerint tudnak dolgozni. Mindez az 1968-as kulturális felfordulásra nyúlik vissza, mondja Hütter, valamint a kreatív autonómiába vetett hitre. Nem titok, hogy a Kraftwerk tagjai elektronikus anarchisták. 'Igen', mosolyog Hütter. Az anarchia nagyon jól szervezett formája? 'Igen, ahogyan a zene nem más, mint szervezett zaj.'

A Kraftwerk most teljesen aktiválva van. Az idén lesz egy másik globális turné és épp most adtak ki egy dupla élő albumot, a Minimum Maximum-ot. Folyamatban van egy élő DVD és nyolc klasszikus album digitálisan újrakevert verziója. Hütter számára az ipari népzene zen mesterei nem annyira egy zenekar, mint inkább 'Gesamstkunstwerk', teljes műalkotás. Vég nélkül finomítanak és fejlődnek, hidegen hagyja őket az idő vagy a divat.

Az új számítógépes technológia pedig végül valóra váltotta a zenekar 30-éves vízióját a rugalmas, teljesen hordozható audiovizuális látványokról. Három évtizeddel ezelőtt e megfoghatatlan elektronikai különcök elsőként sugározták át magukat a jövőbe. Most úgy tűnik, a jövő végre utolérte a Kraftwerket.

eredeti: http://www.theage.com.au/

fordította [PJ] Júlia