Honlap » Sajtó » Interjúk, riportok 2000. előtt »

Stern Magazin - Ralf Hütter

1999. december

14 dalnélküli év után a Kraftwerk zenekar az 'EXPO 2000'-el újra a slágerlistákon van. Ralf Hütter zenekari tag kilenc éve az első interjún vett részt.

Stern: Ön régimódi ember, Hütter Úr? Új számuk, az 'EXPO 2000', úgy szól, ahogy a Kraftwerk már 20 éve is szólt.
Hütter: Darabokat szereztünk, melyek olyanok, mint a gondolkodásmodellek, mindig újra lehet őket programozni. A dalok világszerte nagy benyomást hagytak hátra, és mindenhonnan jönnek válaszok zenénkre.

Stern: Éppen most léptek fel robotjaikkal a 'Top of the Pops' televízióadásban. Gondolja, hogy 16évesek megértik a zenéjüket?
Hütter: Üzenetünk nem korhoz kötött.

Stern: A 70-es években szemükre vetették, hogy Önök a zene halála.
Hütter: Nos, ez már megoldódott. Egy új zenébe leheltünk életet.

Stern: De amint ez a zene - a techno - létrejött, Önök visszahúzódtak.
Hütter: Ez nem igaz, újraprogramoztuk zenénket.

Stern: 1991-ben jelent meg egy remixlemezük, és az utolsó szabályos lemez már 14 éves. Mivel töltötték akkor az egész időt?
Hütter: Minden nap a stúdióban vagyunk. Sok tennivalónk van: zenei dolgozók vagyunk.

Stern: Ez azt jelenti, hogy a stúdióban kevesebbet foglalkoznak a zenével, és sokkal többet kerékpárjukkal.
Hütter: Egy évben egyszer megcsinálom a Tour de France hegyi szakaszát. Ehhez persze sokat kell edzenem.

Stern: Ezenkívül mit csinálnak a stúdióban?
Hütter: Teljesen digitalizáltuk régi számainkat, most mind ott vannak merevlemezeinken / winchestereinken. Ez a hangarchívumunk. Ez túl fog minket élni.

Stern: Nem félnek attól, hogy merevlemezeik egy nap letörlődnek, és semmi nem marad zenéjükből?
Hütter: Érdekes vízió: adatok tűnnek el, mint a tinta eltűnik az évek folyamán a papírról. De ettől nem félünk. Akkor másik zenét kell újra kitalálnunk.

Stern: Korábban öltönyben és aktatáskákkal mentek a stúdióba. És ma?
Hütter: Ugyanúgy, de aktatáska helyett laptopjaink vannak, így már nem kell annyi papírt hurcolnunk.

Stern: A számaik címe 'Radioaktivität' és 'Mensch-Maschine' volt. Ettől féltek az emberek a 70-es években, mára megszokták. Milyen címektől félnének ma az emberek?
Hütter: Talán 'Computerbombák'. Számítógépekkel lehet bombaszőnyegeket ledobni. A technika ugyanaz, mint amit mi a zenekészítéshez használunk.

Stern: Ez azt jelenti, hogy azzal, ami a stúdiójukban áll, tudnának bombákat is vezérelni?
Hütter: Mondjam úgy: a 70-es és korai 80-as években nem utazhattunk számítógépeinkkel a keleti blokk országaiba. Azt hitték, ezek háborús eszközök.

Stern: Már mondta, hogy Ön már nem Ralf Hütterként érez, hanem Kraftwerkként. Milyen érzés ez?
Hütter: A német nyelvben a nevek sokszor a foglalkozást jelölik, mint a Müllernél és Bauernál. Én már nem érzem magamat Hütter (Kohász) Úrnak, hanem Kraftwerk Úrnak. Robotnak érzem magamat.

Stern: Az EXPO jingle, amelyből később az 'EXPO 2000' szám lett, négy másodpercig tart. Fizetségként 400000 márkát kaptak érte. Mennyi időre volt szükségük az előállításához?
Hütter: Ez időben nem mérhető. Nem stopperral dolgozunk. Bizonyára tovább tartott öt másodpercnél.

Stern: Magányosak a munkában?
Hütter: Jó magányosnak lenni. Fontos a nyugalom, mert az ember a zenei szemét által állandó fenyegetésnek van kitéve. Ezért követelünk néma napokat.
Néha csípőfogókkal megyünk körbe, és átvágjuk a hangszórókábeleket. Amikor leállítjuk a zene áradását, lehetőségünk van az igazi hangokat figyelni. Milyen hangjuk van a szerszámoknak, milyen hangjuk van az ajtóknak, óráknak, autóknak, kerékpároknak...

Stern: Akkor a düsseldorfi stúdiójuk, a KLING KLANG gyár, vagy inkább kolostor?
Hütter: Egy zenegyár, amelyben az emberek csendben is lehetnek néha.
(Interjú: Oliver Creutz)

A cikk német verziója / The German version is from http://kraftwerk.technopop.com.br
fordította / translated by [PJ] Júlia