Honlap » Koncertek » Antwerpen 2017 »

Powerplant beszámolója

3-D The Catalogue 12345678

Előző évben egy koncertre mentem el, nem is hiányzott több, főleg időt nem akartam ezekkel tölteni. Az akkor jó volt, szép volt, semmi újdonság, nem is hiányzott több. Ez az antwerpeni bejelentés sem hozott lázba. Habár szeptember 28-án kis bizsergés elkapott... regisztráltam is a jegyeladó oldalon, pusztán kíváncsiságból. Úgy 142-ik alkalomra sikerült is a regisztráció (tényleg nem akartam mi?). Majd másnap 10:01-kor, avagy 1 perccel a jegyeladás megkezdése után már meg is érkezett az első visszaigazolás. Minden simán ment. Feltűnően simán. Máshonnan meg később azt a visszajelzéseket olvastam, miszerint a vétel elég döcögősen zajlott... höhö, így jártatok, máskor meg én cumizok vele. Na de ahhoz képes, hogy nem akartam, lett hirtelen 8 visszaigazolásom 4 napra. (Korábban, 2013-ban, Düsseldorf, idő hiányában kihagytuk az első 3 koncertet. Később 2014, Bécs, egyszerűen nem volt kedvünk az egyik naphoz, idióták voltunk na...) Itt még nem éreztem semmit, közömbös volt... Néhány napra rá ébredtem fel mi a sz.rt csináltam, ennyire bolond nem lehetek, és mégis. Ez van, jegyek megvoltak, mások számára is elérhetőek voltak még amúgy 1-2 napig, nem fogytak vészes gyorsasággal. Kérdeztem ki jön, Youwine akart, akkor jegyek már nem voltak. Aztán október 13 este ismét lehetett jegyeket venni, Youwine is bezsákolt 8-at (az őrült, minek ennyit...), legalább majd vezet! Activer csak TEE-t akarta nézni, mondván a többit már látta, vett is magának egyet (mekkora őrült, egy koncertért ennyit utazni...), ő meg jön velünk és hazarepül külön. Szállást is foglaltam, frankón a centrumban, a központi pályaudvar és a helyszín mellett. Aztán telt az idő. Éltem életemet. Már márciusban kezdtem érezni, jó döntés volt, nagyon vártam már, és ez csak fokozódott indulásig. Konkréten mint a 15 évvel ezelőtti alkalommal, úgy izgultam. 1-2 héttel előbb még YW családi gondja miatt lehet lemondta volna, helyette állítólag lett volna valaki, de szerencsére aztán megoldódott. De ki vezet? YW valami apró gondot emlegetett a kocsijával 2 nappal korábban, lehet megoldódott, ámde én már bepakoltam az enyémbe, bele is gyógyultam rendesen, így május 19 péntek délután 4-5 között, egy fárasztóan kapkodós és teljesen be nem fejezett munkanap után, megindultam érte a 16-kerbe. Activert felvettük menet közben a városban és úgy alakult, hogy este fél 8-kor hajtottam rá az M1-re.

Már a határig be akartam aludni... Menet közben szélvihar és kis eső váltotta egymást félútig, majd szerencsére gyér forgalom és jó időjárás közepette, kényelmesen tempomat 100-120 - hangulattól függően, a reggelit már az aacheni kúton fogyasztottuk jóízűen. Persze a többieknek nem igazából árultam el hogy jutottam el odáig... (tényleg nem volt nagy gáz, időnként meg kellett állni) Majd indultunk kishollandon át egyenest a célig. A less emission zone regisztrációt még el kellett intézni, valamint a szálloda parkolási lehetőségét megtudni, ezt YW-vel vállaltattam magára. Orbitális dugó a ring előtt már (ott mindig állnak...), úgy kb néhány órát szopattyúztunk mire elértük a célunkat, ott voltam csak igazán álmos, egészen pontosan a dugókban állva, ha nem szól senki hozzám, azonnal elalszok. A szállás parkolója címét baromira nem értettük, köröztünk a belvárosban, ismét telefon, betűzés, odamentünk, nem ott volt stb., gondolatolvasás nem működött. Lényeg, hogy egy sétálóról volt a lemenet egy pincébe, ami a parkolónak számított... Na onnan Activer már hozott is ki egy idegen autót, a gazdája nem mert kijönni onnan, én meg befele menet éppen nem sikítottam, annyira alacsony és szűk volt, főleg 5 méteres, majd 2m magas kocsival. Valahogy sikerült a többieknek az éppen elalvó ámde a belvárosi szűk g.cizéstől agyilag erősen felb.szott személyemet a helyére irányítani, gondolván már a hazaindulásra is - avagy úgy parkoljunk, hogy ki is lehessen állni könnyebben és ezt mikor máskor oldjuk meg, ha nem fáradtan - megérkeztünk...

Gyorsan foglaljuk el a szobánkat! Du 1-2 körül már lehetett is. YW nem sok, ámde kevés írásaiból mindig lehet idézni, avagy itt is el lehetett mondani, miszerint "nem szép, de legalább csúnya", a fürdőszobát egy rozzant tolóajtó választotta el 10 centis résekkel a lakószobától (sz.rjak kényelmesen úgy...), polcok, szekrények száma alig tért el a semmitől. Legalább asztalka volt székkel! Na és kényelmes ágyak! A kilátás meg felemás, de nem rossz, igaz nem azért mentünk, hogy az ablakon kinézegessünk... Aludjunk, hiszen én akkor már lassacskán 33 órája talpon voltam. Szociális igények kielégítése után le is dőltem csucsukálni. Aztán csak próbáltam. Próbáltam. Ettől még feszültebb lettem. Próbáltam aludni ismét. Szerintem fél óra sikeredett nyitott szemekkel, de pihentető nem volt, az biztos. Idő eltelt, induljunk koncertre!

A szálloda ajtaján kilépve, ott balra fordulva, 200 méteren belül már léptünk is be az Elisabethzaal ajtaján. Ez egy rendezvényközpont, egyik nagy előadójában történt ez az eseménysorozat. Belépéskor táskákat nézték, motozás semmi szinte, a jegyre nyomtatott neveket sem nézték, csak a vonalkód leolvasása volt a legszigorúbb ellenőrzés. Bugyibolt a bejárattal szemben, elég közel, terjedelmes büfé pedig az aula közepén, mindenfelé emberek véletlenszerű eloszlásban. Oszlunk mink is, nézelődünk. Nézzük csak a jegyeket. YW jegyén első ajtó a bejárat, nekem a harmadik. Jó lesz nekem hátul is, menjünk be, fél óra múlva kezdés. Nos, a harmadik ajtó volt éppen a legelső, sőt ott is a legelső sor. Kiderítettük hosszas gondolkodás után, miszerint ugye én korábban vettem a jegyeket, előre dobálta a rendszer, míg a második körben a Q sorokat osztogatta. Na így. Amúgy főleg ülőhelyen jó középről nézni és nem előről, ez lett. Későbbiek során szanaszét ültem mindenfelé amúgy.

Kezdődjön a koncert! Hivatalos kezdés 19:00. Előtte néhány perccel már a szokásos prüntyögés volt hallható és 10 perc késés után lódult meg a buli. Az aznapi második koncertek hivatalos kezdése pedig 22:00.

Számok sorrendje:
- Numbers (besétálós kezdéssel) / Computer World
- Homecomputer / It’s more fun to compute
- Computer Love
- majd az aktuális album számai nem sorrendben, kivéve Techno Pop albumnál, mivel mindig a Music Non Stop féle hármas volt az utolsó, levonulás egyesével, meghajlással a klasszikus módon. Robotok voltak, Trans Europe Express után pici függönyös szünettel, majd utána ismét kis szünet után folytatás. Összesen nettó 2 óra koncertenként, nagyjából a szokásos számokkal kitöltve. Nomost, szoktam írni olyat, hogy YW nem sok, ámde kevés írásaiból mindig lehet idézni, avagy itt is el lehetett mondani, miszerint "egy Kraftwerk koncert elmesélve kábé olyan, mint a d.gásról olvasni", tehát élje át maga mindenki. Ez örök érvényű igazság (én 2002-ben ezt hallottam először és azóta ennek a mondásnak adok igazat a beszámolóknál). Erről ennyit és tényleg nem lehet többet. Tán csak néhány aprócska dolgot. Az előadó kényelmes, jó székekkel, nem mindegy ugye, hogy miben ülünk napi 5 órát minimum. Nyilván a hangzás legjobb mindig középen, itt válogatni nem lehetett. Vetítés pontos, éles, jó hatású. Időnként voltak észrevehető hibák, pl némi hang halkabban szólt időnként, de nagyobb bakik most nem voltak. Sok ismerős arcot lehetett látni, a sok őrült minek akarja megnézni sokadjára ugyanazt... és bizony voltak olyanok is, akik először láttak ilyen előadást. Amúgy a közönségen látszott a rajongás, látszott, hogy várva várt alkalomra érkeztek (azért néhányan mindig vannak, akiknek szerényebb a hozzáállásuk, tudásuk ezen a téren), de alig volt hangos megnyilvánulás, csak szokásos mértékű taps, kevés ujjongás, tulképpen szolíd helyszínen, ülőhelyekről akkora ovációt nem várhatunk mint egy zúzós rock koncerten.

4 nap, naponta mentünk délután 6-7 között és kijöttünk hajnal fél 1-1 között. Első két nap igen fárasztó volt, a többi is persze, de utána meg tudtuk volna szokni ezt a napi programot. Sőt, a Tour de France etapok remek altatódalként funkcionáltak számomra, a második alkalomnál már nem tiltakoztam, önként hunytam be a szemeim...

Elalvás hajnal 2-fél 3 között naponta. Roppant fárasztó volt, amikor vasárnap reggel csak úgy magamtól, hétfő reggel fél 6-kor még pici függő munkaügy miatt, kedd reggel 7-kor(!) légkalapács(!) zaja miatt pattantak ki a szemeim, szerdán meg már kellett kelni legkésőbb 8-kor a hazaindulás miatt. A reggeli meg ugye legalább 1-1,5 órahosszás, a testméretet táplálni kell... Napközben meg max 2-3 óra alvások. Valahogy nem pihentem ki magam, a napi gondoktól is el kellett volna szakadni gondolatban, ez baromira nem sikerült. Városnézés utólag bárcsak több lett volna, akkor csak pihenni szerettem volna, ugye az nem sikerült, így helyette mehettünk volna mindenfelé és nem írom le többet a volna szót ebben a mondatban. A biztonságunkra próbáltak ügyelni, ámde elég hamis az a biztonságérzet, na de ha nekik ez kell(ett)... Az biztos, hogy kajálni sosem felejtettünk el és nem is volt vita a szükségességén!

A hazaindulás részemről szomorúan és vontatottan ment, legalábbis lelkileg, nehéz volt elszakadni, a végén - mint korábban említettem - maradtam még volna néhány koncert erejéig. Álljunk ki a garázsnak csúfolt pincéből! Negyedszeri korrigálásra sikerült is, ami jónak számít, a visszagurulás-gátlónak ritka nagy szerepe volt... Így valahogy délelőtt 9-10 között sikerült is meglódulni. Na de ami utána várt ránk... ha tudom, hogy német ünnep lesz csüt és péntek, el sem indulok, vagy maradok még egy napot... Ugyebár az összes népvándorló "délnémet" ment haza, a stauland kifejezés még túl enyhe is ahhoz ami akkor volt az utakon. Néhány rövidke pihenőt beiktattunk, délután egy ebédet, de lényegében haladás volt (ill fele időben állás...). Este sötétben szerettük volna, ha szakad az eső, meg is kaptuk, köszönjük, végül is dugóban állva tökmind1, tereléseknél pedig remek móka tud lenni. Röpke 20-21 óra alatt értem haza... szép átlag... még reggel 4-kor az M1 is beállt mint a szög, na ott tudtam kerülni, értelme is volt, azt megúsztuk. YW-t kiraktam az otthonánál, majd reggel valamikor hazaértem, nem emlékszek pontosan mikor, de szinte azonnal aludtam is délutánig.

Következő július 1. Düsseldorf. TdF. Meglátjuk. Tudom nem sok, de a 75-ik lesz. Vegyes érzelmekkel várom.

2017. május 25.
Powerplant
powerplant#gmail_hu